Alapok, lábazatok elkészítéséhez több út is vezethet, nézzük sorra:

1. Kő alapok, lábazatok készítése, a technológia több évtizedes múltja akkor lett népszerű, amikor még nem szigetelték a téglafalakat. A kő nem szívja fel a földből származó nedvességet így megóvta főleg a vályogból készült vagy vert falakat máig találkozhatunk igen régen készült épületekkel. Lábazatok készítésnél gyakran összefaragták a köveket, hogy az esztétikai igényt kielégíthessék. (Mára már nincs kőfaragó szakma sem), gépek vették át ezt az igen nehéz munkát. Fiatalabb épületeknél itt is megtalálhatjuk a talaj feletti nedvességszigetelést.
2. 2.      Tégla alap, lábazat készítése hasonlóképpen sok évtizede alkalmazott technológia, de itt már a régtől fennmaradt épületeknél megfigyelhetünk a föld feletti rétegnél elsősorban bitumen alapú szigetelést. Ami hajdan a következőképpen készült: a falazatok készítése előtt kátránylemezt szabtak a falak szélességénél kb. 10 cm-el szélesebbre darabolták 1-3 rétegben, a rétegeket megkenték olvasztott bitumennel, a technológia időállónak bizonyult, ugyan de a rendkívüli balesetveszélyessége miatt mára már nem alkalmazható a technológiát felváltotta a gyári bitumenes lemez 3-4 mm vastagságban. Nem engedi a talajnedvesség felszívódását a falakba. Minkét technológia gyakori jellemzője, hogy a függőleges síkból kiemelkedtek ezért gyakorta okoztak főleg felül lefagyásokat, ma már inkább pontosan ezért a függőleges síktól mélyebbre kerülnek.
3. 3.      Kő-beton sávalapok lábazatok készítése ez az alapozás a leggyakrabban előforduló alapozási forma. A földszintig C12-es beton bedolgozásával 25-30% kő adalékkal készül a földszíne felett zsaluzat között, amit lehet zsaludeszkákból vagy előre gyártott zsaluzó elemekből készíteni (utóbbi a leggyorsabb, legpontosabb és legegyszerűbb, ezért a legnépszerűbb). A bedolgozott kövek nem érintkezhetnek egymással. A lábazat magasságát a tervezőn kívül a terepviszonyok is befolyásolják.

Ennek tetején javasolt a nedvességszigetelés elhelyezése, ami 1 vagy többrétegű bitumenes nehézlemez használata ajánlott. A rétegek összedolgozásához pb. gázzal működtetett melegítővel összedolgozzuk a rétegeket.

4.      Sávalap, lábazat készítése betonvas erősítéssel a technológia egyező a korábbi leírással, ami részben vagy teljesen kiegészül betonvasak elhelyezésével. A vasalás méreteit, sűrűségét statikus mérnök határozza meg. A beton minőségét is akár C16-os beton bedolgozása is indokolhatja. Általában a több szintű épületek alapozásához használják.

5.      Talpalapozás készítése minden esetben vasbeton bedolgozásával készül, mert kizárólagosan laza szerkezetű talajszerkezetnél indokolt az alkalmazása. Mindig Statikus mérnöki számítás határozza meg a betonszilárdságot és a vasalások méretetését. Erre kerül elhelyezésre a nedvesség elleni szigetelés. Esetek gyakoriságánál szigetelésvédő falazat is párosul a technológia alkalmazásakor (pl. alagsor, szuterén, pince építése).

6.      Cölöpalapozás készítése alkalmazásatöbbszintű épületek kivitelezésénél indokolt, amikor a stabilabb mélyebb földrétegekbe előre gyártott vasbeton cölöpöket vernek le egy speciális gép segítségével, így biztosítva az épület stabilitását.

Igényed esetén statikai vizsgálattal alapozással, lábazatépítésben, talajnedvesség szigetelésben segítünk!

Címünk: (csiaepiteszstudio@gmail.com)

Oldal: Alapok, lábazatok kivitelezése, nedvességszigetelés
ÉPÍTÉSZAKADÉMIA - © 2008 - 2024 - epiteszakademia.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat